Kép forrása: netfolk.blog.hu
Mihály napi tevékenységi terv 2013.
|
A témahét címe: Mihály nap (10 napos tevékenységi terv A témahét megvalósulásának tervezett ideje: 2013. szeptember 16 – szeptember 27. A projekt tervezett indító élménye: v Az előző vásárok emlékeinek felidézése v A készítendő vásári portéka „ötletek” összegyűjtése v Vásárlás a zöldségesnél és a virágboltban v Családi élmények felelevenítése (piac) v Piacos puzzle A projekt várható lezáró élménye: 1. hét: Mihály napi vásár 2. hét: Séta a Lovardához |
+ - |
|
|
|
A projekt megvalósítása során kiemelt céljaink, feladataink: v Hagyományok felelevenítése, mai élethez formálása v Hagyományos technikákkal való ismerkedés v Házi állatok életfeltételei, felismerés. megnevezés v Egyéni és közös munka jellegű tevékenységek eredményeinek elismerése v Ismerkedés környezetkímélő alapanyagokkal, technikákkal illetve az újrahasznosítás környezetkímélő szerepével A projekt során kiemelten fejleszthető képességek pl: együttműködés, tolerancia, belátás, segítségkérés és adás, az emberek és egymás munkája iránti tisztelet erősítése, kitartás, koncentrált figyelem, monotónia tűrés, |
|
|
Játék feltételeinek biztosítása (ötletek a játék tevékenység megsegítéséhez, kiegészítő eszközök készítése) |
v Gyakorlójáték: játék a gyűjteményekkel, alapanyagokkal v Szerepjáték: régi állatőrzők (csikós, gulyás, kondás, juhász), v eladó-vásárló, piac, vásári kikiáltó stb. v Építés, konstruálás: a gyűjtött alapanyagokból szabad alkotások, piac építése zöldséges, gyümölcsös ládákból, karámok, ólak, v Eszközök készítése pl.: két karú mérleg fogasból és kosarakból, térbeli kirakó tojástartóból v Udvaron: Gyűjtött terményekből és a homokozóban készített alkotásokból piacos játék kezdeményezése |
v |
|
Munka jellegű tevékenységek
|
v Önkiszolgálással kapcsolatos feladatok fejlettségtől függő, önálló végzése v Segítségnyújtás egymásnak v Vásári portékák készítése v Dió tinta és festékkészítés v Állatok barkácsolása v Kenyérsütés, v Tejből túró, túróból túrókrém készítése v Növényszövés |
v |
Tevékenységekbe integrált tanulás - értékközvetítési tartalmak
|
Külső világ tevékeny megismerése
|
Kiemelt feladat – környező világ: v Hagyományok felelevenítése, hagyományőrző technikák megismerése, alkalmazása v Környezetkímélő technikák, újrahasznosítás lehetőségei v Vásárlási szokások, illemszabályok v Háziállatok felismerése, megnevezése, tulajdonságai, haszna v Az ember felelőssége, munkája az állatok életfeltételeinek biztosításában
Matematikai tapasztalatok: halmaz alkotás megadott szempontok alapján, halmazok számossága, relációk: nagyság, súly, súlymérés |
|
|
|||||||
|
Verselés, mesélés
|
Drámajátékok, beszélgető-kör: Helyzet, szituációs játékok (piac, alkudozás,, megegyezés, kézfogás) Vásári rigmusok kitalálása Mesék: Ismétlés: Iciri –piciri, Török és a tehenek Új mesék: v Egyszer volt Budán kutyavásár v Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Elalváshoz folytatásokban: Rigócsőr király Versek, mondókák: v Lovagoltatók ismétlése v Itt a kalap, kerek kalap v Ez a cipő eladó v Fecske Csaba: Nagy vásár volt v Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó v Kiss Ottó: Bárányok |
|
|
|||||||
|
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka |
Kiemelt technikák: v festés (papír és textil batik) v újra papír, papír tárgyak, díszek készítése v szövés, nemezelés v állatbábok készítése zokniból, zöldségekből
|
|
|
|||||||
|
Egészségfejlesztő testmozgás a mindennapos testmozgás játékai, feladatai |
v Járás, futás, séta, gyaloglás, kerékpározás v Mindennapos mozgásos játéksor v Szabad mozgások, játékok karikával, bottal Udvaron: célba gurítás, csúsztatás, dobás, ugráló iskolák, labdapattogtatás, dobás és elkapás |
|
|
|||||||
|
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc |
Kiemelt tapasztalat és képességfejlesztés: ritmusérzék fejlesztés (egyenletes lüktetés, dalok, mondókák ritmusa) Dalanyag: v Én elmentem a vásárba v A juhásznak jól van dolga Énekes játékok, körjátékok: v A sámsoni piacon, Hej , a sályi piacon v Hogy a csibe? v Künn a bárány |
|
|
|||||||
2014.
Kiemelt célok, feladatok:
1.Hagyományápolás, felelevenítés (vásár)
2. Ismeretek bővítése:
- őszi termések (gesztenye, csipkebogyó, galagonya)
- termények (kukorica, krumpli, hagyma, káposzta, karfiol)
- gyümölcsök (dió, mandula, mogyoró)
3. Vásárlással kapcsolatos tapasztalatok, illemszabályok:
- köszönés, elköszönés
- vásárlás menete
- a vásárlás közbeni helyes, figyelmes magatartásformák
|
Kezdés ideje: |
Indító élmény: |
Befejezés várható ideje: |
Lezáró élmény: |
|
|
2012. szeptember 17. |
Nyitó játék, élmény: Virágok vásárlása a Latin-kertben |
2012. szeptember 21. |
Mihály-napi vásár az óvodában |
|
|
Kiemelt részcélok és részfeladatok: |
Ötletek a megvalósításhoz: |
|||
|
Egészséges életmód Iránti igény:
- egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése |
- képnézegetés beszélgetés - ismerkedés a táplálék piramissal - az egészségesebb táplálékok kiválasztása, válogatása (ismeretek gyakorlati alkalmazása |
|||
|
Érzelmi, erkölcsi kompetenciák: - empatikus, toleráns, segítő magatartás
- a munka „becsülete” |
- képválogatás (helyes és helytelen magatartás) - beszélgetés (képek ragasztása –időbeli sorrend) munkafolyamatokról (pl. mennyi embernek kell dolgoznia ahhoz, hogy az üzletbe kerüljön pl. a kenyér, a tej, a zöldség, gyümölcs stb.) - feladatok vállalása – játékfizető eszköz (pl. fénymásolt) (munka – fizetés – pénz) - Képzeletjáték: Ha sok pénzed lenne, mit vennél magadnak? Annak, akit szeretsz? - Képválogatás: Ha van egy adott mennyiségű pénzed mire költenéd? |
|||
|
Szociális kompetenciák: (illemszabályok): - vásárlással kapcsolatos szokások, szabályok - segítségnyújtás (idős, kisgyerekes stb.) |
- vásárlások a faluban - vásárlásos és család játékok - Szituációs játékok |
|||
|
Esztétikai kompetenciák: - az alkotások, eszközök, kiegészítő tárgyak készítése során szemponttá váljon az esztétikus kivitelezés (arányok, kitöltések, alapanyagok társítása, színek harmóniája) |
- vásári portékák készítése
|
|||
|
Anyanyelv, kommunikáció: - köszönés, elköszönés, elnézéskérés formái - szókincsbővítés - pár mondatos szöveg összefüggő előadása |
- játékok, szituációs játékok, rögtönzések - valódi élethelyzetek - otthoni beszélgetések „összefoglalása |
|||
|
Tevékenységformák fejlesztése: |
||||
|
Ötletek a játék tevékenység fejlesztéséhez: |
Ötletek a munka jellegű tevékenység fejlesztéséhez: |
|||
|
Mozgásos játékok: - Ne lökd le! Ne borítsd fel! (tárgyak a padon /portékák/ és úgy kell végig menni a padon, hogy agy tárgy se essen le.)
- Folyadékkal teli edények, üvegek, mint akadály és úgy kell kikerülni őket, hogy ne boruljanak fel.
- Takaróra sűrűn rakott tárgyak, gyorsuló lépések, átlépések zenére úgy, hogy nem szabad lelépni a takaróról és a tárgyakhoz sem szabad hozzáérni. Szerepjáték: - piacos, vásáros, vásárlós játékok Konstruálás: - piac, bevásárló központ, üzlet és a hozzájuk kapcsolódó parkolók építése Szabályjáték: - Melyik különbözik? (megfigyelést fejlesztő sorozatok) - Puzzle (piac) - Párosító (forma hasonlóság alapján) |
- csoport életből adódó munkák vállalása
- készülődés a vásárra
- „Takarítás világnapja” – szept. 20.: (csoportszoba „nagytakarítása”, udvar, kert rendbe tétele, játékok, eszközök javítása)
- kenyérdagasztás
- tejből aludttej, tejből túró
- mézes. diós (diótörés) gyümölcssaláta készítése |
|||
|
Tevékenységekbe integrált tanulás |
||||
|
Mozgás: (kiemelt eszköz: pad, zsámoly) - Átlépések, átugrások - Egyensúlyozó járás akadályok átlépésével
|
Mese-vers: Új mese: Az én uram, Egyszer volt Budán kutyavásár Új mondóka: A vásár (saját mondóka), Ismétlő mondóka: A sámsoni piacon |
|||
|
Környező világ tevékeny megismerése: - Vásárlás a faluban: zöldséges, virágos - Ismerkedés munkafolyamatokkal: Időrendi sorrend - Szülők munkájának megismerése - Hagyományok felelevenítése |
Ének – zene - tánc: Ismétlés: Hej. a Sályi piacon Új: Hogy a csibe? Tánc: páros forgás Zenei feladat: egyenletes lüktetés |
|||
|
Matematikai tapasztalatok: - Sorba rendezések - Relációk, nagyság, súly szerinti sorozatok, - Számlálás - Sík és térbeli szabályos formák |
Vizuális nevelés: A gyerekek ötleteinek megvalósítása a vásárra (mintázás, varrás, nyomdázás textilre, gyöngyfűzés stb. |
|||
|
„Zöld programok. Takarítás Világnapja (szept. 20.) Autómentes Világnap (szept. 22.) |
Kapcsolattartás, fejlesztés: - Ötlet-tár a Mihály-napi portéka készítéséhez |
|||
Vásár
A vásárban az a jó
Mindenféle eladó:
Alma, körte, zöld dió,
Kemény héjú mogyoró.
Vehetsz mézet, édes krémet,
Zsákbamacskát, nyalókát,
Minden, ami finomság.
Mindez még ma eladó.
Holnaptól már ne keresd,
Mert elmegyünk messzire,
A világnak végire.
A sámsoni piaconA sámsoni piacon
|
Dalszöveg- Hogy a csibe? |
Az én uram tudja, hogy mit csinál (magyar népmese)
Volt egyszer egy szegény ember. Azt mondja egyszer csak a feleségének:
– Édes feleségem, elviszem a lovat a vásárba, s eladom.
– Hát ha úgy akarod, adjad!
– Vagy elcserélem. Meglátom, mit csinálok vele.
– Hát te tudod, hogy mit csinálsz. Amit te csinálsz, az minden jó.
Elmegyen az ember, elviszi a lovat. S ahogy megyen a vásárba, messze volt a vásár, találkozott egy emberrel; az is vitt egy tehenet. Azt mondja:
– Vásárba mész, pajtás?
– Oda megyek, el akarom adni ezt a tehenet. Akarok venni belőle lovat.
– Nana – azt mondja –, talán cserélhetnénk.
– Hát én nem bánom – azt mondja –, cseréljünk.
Úgyhogy az ember elcserélte a lovat a tehénnel.
– Úgyis örökké mondja a feleségem, hogy milyen jó lenne egy kicsi tej a háznál.
De gondolja, nem tér vissza a tehénnel: elmegyen s bénéz a vásárba. Megyen ő is az emberrel. Útközben látja, hogy egy másik ember viszen egy juhot kötélen. Azt mondja:
– Hová mész, pajtás?
– Megyek a vásárba, el akarom adni ezt a juhot.
– Te, el kellene cseréljük evvel a tehénnel. Az én feleségem mindig mondja, hogy bár lenne juhunk, akkor lenne orda, lenne sajt meg gyapjú. El kellene cseréljük!
El is cserélte az ember szívesen, hiszen a tehén többet ért.
Na, mennek tovább a vásárba. Amint mennek, látja, hogy egy ember a hóna alatt visz egy szép libát.
– Hé, te – azt mondja –, eladni viszed azt a szép libát?
– Igen.
– El kellene cseréljük evvel a juhval. Mindig mondja az asszony, hogy milyen jó lenne a liba, itt a parton, a patakszélen ellegelne, s lenne tolla, meg tojna, s lenne kicsi pipe.
– Hát jó, cseréljük! – azt mondja.
Elcserélte. Vitte a libát. Amint vitte, mindjárt érkezett volna bé a városba, a vásárba, hát látta, hogy egy ember viszen egy kendermagos tyúkot.
– Hi, te, nem cseréljük el azt a tyúkot a libámmal? Az asszony mindig mondja, hogy a kendermagos tyúkok a legjobb tojók. Örökkétig haragszik, hogy nincs tojás a háznál.
– Hát cseréljünk, én nem bánom!
Hát hogyne, a liba többet ért!
Na, elcserélték. Akkor az egyik is, a másik is mennek bé a kocsmába, mert már éppen a város szélin voltak; ott volt a kocsma. Gondolja: ő is bémegyen, már a sok vásár után legalább egy pohár italt iszik. S amikor bément, hát egy zsák alma oda volt állítva az ajtóhoz. S ő nem vette észre, s eldűtötte. Odamegyen a gazdája, s reákiált, hogy hát:
– Nem ügyelsz s nem nézel a lábad alá, eldűtötted a zsákomat!
– Há’ mi van a zsákodban?
– Hullóalmát viszek eladni.
– Jaj – azt mondja –, mennyiért adod? El kellene cseréljük evvel a tyúkkal. Örökké mondja az asszony, hogy sütne lepényt, meg azt meg ezt csinálna, s nincs almája.
– Hát cseréljük – azt mondja az ember, mert úgy vélte, hogy a tyúk többet ér.
Elcserélték. Mondja az ember:
– Na gyere, igyunk reája egy pohár bort.
Amint isznak, közben elmondja, hogy immár mennyi vásárt csinált az úton, hogy egy lóval indult el, s elcserélte egy tehénnel, a tehenet egy juhval, a juhot egy libával s a libát egy tyúkkal.
– S most veled az almával.
Meghallotta ezt három kereskedő, hogy az asztalnál ivás közben ezeket beszéli.
– Na, aztán, ha hazamész – azt mondják –, lesz nemulass, majd a feleséged a tűzre teszen!
– Engem osztán nem, mert az asszony azt mondja, amit én teszek, az mindig jó.
– Na, azt szeretnők látni!
– Azt biza megláthatják!
Fogadtak. Fogadtak egy zacskó pénzben. Ment is a három kereskedő haza az emberrel. De az ember azt mondta, hogy ő a bőribe fogad, mert neki pénze nincsen.
Na, bejön a három kereskedő, megyen az ember, s még ment két tanú; egyik, amelyik a hullóalmát adta, s került még ott egy másik is.
Elmennek haza.
Mikor bémennek, viszi az ember a zsák almát:
– Na, feleség, eladtam a lovat. Elcseréltem egy szép tehénnel.
– Az már jó, legalább most lesz tej a háznál!
– Jajaj, várjál csak, mert aztán a tehenet is elcseréltem egy juhval.
– A’ már még jobb! Legalább lesz gyapjú, s lesz orda, sajt.
– Hohó, várjál csak egy kicsit, mert aztán a juhot is elcseréltem egy libával.
– Az is jó, legalább lesz toll!
– Hohó, állj csak, hogy mondjam el, mert a libát elcseréltem egy tyúkkal, kendermagossal. Aztán a tyúkot elcseréltem evvel a hullóalmával.
– Na, azt is jól tetted! Éppen máma mentem át a szomszédba a papékhoz, hogy kérjek vagy négy almát, hogy süssek valami lepényt, s nem volt még négy almája sem. Nekünk legalább most több van, mint nekiek! Jól van, kedves uram, amit te teszel, az mindig jó!
Megölelte az urát, s megcsókolta.
Összenézett a három kereskedő. Ott kellett hagyják a zacskó aranyat. Hát fogadás – fogadás! Aztán elmentek haza.
Így aztán kifizetődött a ló, de az nem egy zacskó aranyat ért, fél zacskót sem. Pénzük is volt, békesség is volt, a mai napig is élnek nagy békében. S még ma is élnek, ha meg nem hóttak.
Egyszer volt Budán kutyavásár
Egyszer régen a jó és igazságos Mátyás király álruhába öltözött és elindult körülnézni az
országában.
Hát meglát ám egy szántóföldön két parasztembert, akik szántottak. Az egyik lassan, nehezen
haladt, mert csak egy sovány ökre volt. Bezzeg a másik parasztembernek gyorsan ment a
munka, mert ő hat kövér ökörrel dolgozott. Odament Mátyás király a gazdag paraszthoz:
- Adjon isten, gazduram! - köszönt Mátyás.
- Magának is! - köszönt vissza a gazdag parasztember.
- Látja ott a másik embert azzal a sovány ökörrel? - kérdezte a király.
- Látom. Hogyne látnám.
- Miért nem ad kölcsön neki két ökröt? Magának még marad négy, neki meg gyorsabban menne a szántás – mondta Mátyás király.
- Dehogy adok! Szerezzen magának! - mondta az ember, azzal ment tovább dolgozni.
„Megállj, te irigy – gondolta magában Mátyás király - ,fogsz te még csodálkozni!”
Odament hát a szegény parasztemberhez. Elmondta, ki is ő valójában. Megkérte a parasztot, menjen haza, adja el az ökrét, a pénzen meg vegyen annyi rossz kutyát, amennyit csak tud. A kutyákat aztán vasárnap hajtsa fel Budára a vásárra, a többit majd ő elintézi.
Úgy is lett. A paraszt eladta az ökrét, a pénzen meg kutyákat vett. Nevették is a faluban az emberek. Azt gondolták, megbolondult. De a szegény ember nem törődött velük, vasárnap felhajtotta Budára a kutyákat. A vásárban is csodálkoztak a kofák, mit akar ezzel a sok sovány, rossz kutyával. Egyszer aztán megjelent Mátyás király ünneplő ruhában, körülötte sok gazdag, nemes emberrel. A király egyenesen a szegény paraszthoz ment:
- Nézzék csak, urak! Ez az ember elhozta nekünk az ország legszebb kutyáit – azzal meg is vette a legkoszosabb, legrondább pulit.
A többi gazdag úr rájött, mit akar a király, hát ők is vettek maguknak kutyát. Hamar elfogyott
az összes eb. A szegény paraszt alig tudta elrakni a sok-sok aranyat.
- Hanem most menjen haza és dicsekedjen el otthon, mi történt itt Budán! - mondta neki
Mátyás király.
A parasztember odahaza el is dicsekedett mindenkinek. Amikor a gazdag paraszt megtudta,
mi történt a vásárban, majd megpukkadt az irigységtől.
- Majd szerzek én is aranyat! De többet ám! Sokkal többet! Tízszer annyit, mint a szomszéd!
- kiáltozott.
Azzal eladta mind a hat kövér ökröt, sőt a szekeret, de még a disznóit is. A pénzen aztán
rengeteg sovány, beteg kutyát vásárolt. Vasárnap ő is felhajtotta őket Budára. A vásár
bejáratánál Mátyás király katonái várták.
- Hova-hova ezzel a sok kutyával? - állították meg a parasztot.
- Eladni hoztam őket a királynak meg a gazdag uraknak – felelte az ember.
- Eladni?! Hát tudja meg, egyszer volt Budán kutyavásár! Most pedig takarodjon!
Az irigy parasztember nem tehetett mást, szégyenkezve hazakullogott. Azóta sem volt többet
Budán kutyavásár.
III. projekt 2. hét
Szeptember 24 – 28.
Mihály – nap
„(Bárány) felleghajtó”
Kiemelt célok, feladatok:
1.Hagyományápolás, felelevenítés (állatok behajtása)
2. Ismeretek bővítése:
- Háziállatok (disznó - csorda – kanász, szarvasmarha – gulya – gulyás,
ló - ménes – csikós, kecske, birka – nyáj – pásztor) - szókincsbővítés
- Felhő fajták (pehely, bárány, fátyol, párna, tornyos, lencse, gomoly, réteg, eső, zivatar)
- Víz körforgása
3. Vásárlással kapcsolatos tapasztalatok, illemszabályok:
- köszönés, elköszönés
- vásárlás menete
- a vásárlás közbeni helyes, figyelmes magatartásformák
|
Kezdés ideje: |
Indító élmény: |
Befejezés várható ideje: |
Lezáró élmény: |
|
|
2012. szeptember 24. |
Nyitó játék, élmény: Látogatás a Lovardába - lovaglás |
2012. szeptember 28. |
Mihály-napi vásár az óvodában |
|
|
Kiemelt részcélok és részfeladatok: |
Ötletek a megvalósításhoz: |
|||
|
Egészséges életmód Iránti igény: - nyitott magatartás (új mozgásformák kipróbálásának vállalása, mozgás iránti igény fenntartása, kielégítése)
|
- lovaglás, állatutánzó mozgások
|
|||
|
Érzelmi, erkölcsi kompetenciák: - az ember állatokkal kapcsolatos felelőssége
- a munka „becsülete”
- Víztisztaság megóvásának, víztakarékosságnak a szükségszerűsége |
- bemutatás, beszélgetés, kipróbálás gyakorlatban - állatok szükségletei (csoportosítások, képválogatások) - az állatok „haszna” (tablók ragasztása) - kísérletek a vízzel, vízkörforgásával, víz tisztaságával kapcsolatban - földgömb, térkép nézegetése |
|||
|
Szociális kompetenciák: (illemszabályok): - vásárlással kapcsolatos szokások, szabályok - segítségnyújtás (idős, kisgyerekes stb.) |
- vásárlásos és család játékok
- szituációs játékok |
|||
|
Esztétikai kompetenciák: - az alkotások, eszközök, kiegészítő tárgyak készítése során szemponttá váljon az esztétikus kivitelezés (arányok, kitöltések, alapanyagok társítása, színek harmóniája) |
- vásári portékák készítése
|
|||
|
Anyanyelv, kommunikáció: - köszönés, elköszönés, elnézéskérés formái - szókincsbővítés - párbeszédek rögtönzése |
- játékok, szituációs játékok, rögtönzések - valódi élethelyzetek
|
|||
|
Tevékenységformák fejlesztése: |
||||
|
Ötletek a játék tevékenység fejlesztéséhez: |
Ötletek a munka jellegű tevékenység fejlesztéséhez: |
|||
|
Mozgásos játékok: - Fogó és futó játékok, versenyek, versengések - Egyensúlyozás vízzel teli tárgyakkal Szerepjáték: - piacos, vásáros, vásárlós játékok - állatok, állatcsaládok Konstruálás: - piac, bevásárló központ, üzlet és a hozzájuk kapcsolódó parkolók építése - ólak, istállók barkácsolása dobozokból - mező. rét építése textilek felhasználásával Szabályjáték: - Puzzle (piac) - Párosító (felhők)) - Állatcsaládok (társasjáték)
|
- csoport életből adódó munkák vállalása
- készülődés a vásárra
- túrókrém készítése a múlt héten készített túróból
- kenyérdagasztás, sütés
- játékkészítés (párosító – felhők)
- „Felhő-könyv” összeállítás
|
|||
|
Tevékenységekbe integrált tanulás |
||||
|
Mozgás: (kiemelt eszköz: kötél, csipke függöny, vatta és gyapjú pamacsok)) Járás futás gyorsuló, lassuló ütemben Párban végezhető mozgások, játékok Mozgás zenére különböző kiinduló helyzetből Lovaglás, gyaloglás, belegyorsuló futás Állatutánzó mozgások (természetes támaszgyakorlatok) |
Mese-vers: Új mese: Csilicsepp Felhő meg a Nap Új vers: Kányádi Sándor: Felleg Ég-tengeren felhő úszik Ismétlő mondóka: A sámsoni piacon A vásár (saját mondóka) Ismétlő vers: W. S. Vásárban Folytatásokban: |
|||
|
Környező világ tevékeny megismerése: - Hagyományok felelevenítése - Kísérletezés a vízzel - Felhőfajták felismerése, megnevezése - Háziállatok felismerése, megnevezése |
Ének – zene - tánc: Ismétlések: Hej. a Sályi piacon, Hogy a csibe?, Benn a bárány Új ének: Csepp, csepp csepereg Tánc: Botos és felhő táncok (szabad mozgás zenére) Mondóka: Ess eső, ess Zenei feladat: Hallásfejlesztés: halk-hangos |
|||
|
Matematikai tapasztalatok: Kisebb, nagyobb Egyenes, görbe, nyitott és zárt vonalak Súlymérés Feladatlapok: - Pontok összekötése vonal - Találd meg a különbséget! - Párosító (csoportosító) |
Vizuális nevelés: Márványozás Rajzolás fogkrémmel Gyapjúkép ragasztás Só-liszt kerámia |
|||
|
Drámajátékok, fantázia játékok: - Mihez hasonlít? (felhők az égen) - Mesék, történetek az égen |
Kapcsolattartás, fejlesztés: „Felhő-könyv” összeállítása Kézműves Műhely Mihály-napi vásár |
|||
|
Csepp, csepp, csepereg
Ég-tengeren felhő úszik, szélparipa húzza. A nádasból sípszó hallszik, nádirigó fújja. Száll a felhő, fújja a szél, vajon meddig fújja? Míg a rigó, nádirigó dalát meg nem unja.
|
Felleg hátán felleg Délről napkeletnek, Elfödik a Napot, Ólmos esőt visznek, porka havat
|
|
|
K. László Szilvia: Csilicsepp
Tavasz volt. A kert virágai ébredeztek éjszakai álmukból, szelíden bólintottak jó reggelt a világnak. Egy kék harangvirág szirmán apró harmatcsepp üldögélt, és szunyókált. Egészen kicsi harmatcsepp volt, Csilicseppnek szólította mindenki. Mikor magához tért, ijedten pislogott körbe:
– Hol vagyok? Hová tűntek a testvéreim? Mi lesz velem? Egészen egyedül maradtam!
– Gyere velem, kis harmatcsepp! – mosolygott rá a napsugár. – Nem vesztek el a testvéreid, várnak rád odafent. Máris elvezetlek hozzájuk.
Csilicsepp érezte, hogy a napocska átöleli, és egyre magasabbra emeli. Magasabbra a háztetőknél, magasabbra a legnagyobb fa koronájánál, még annál is magasabbra, hol a madarak szállnak. Nem tartott sokáig az utazás, a napsugár hamarosan letette társai mellé.
– De jó, hogy megérkeztél! – ölelték át a többiek, s mindannyian összekapaszkodva táncolni kezdtek. Újabb és újabb cseppek csatlakoztak hozzájuk, és ők is bekapcsolódtak a táncba.
Odalent a földön, egy kisfiú csodálkozva szólt kishúgának:
– Nézd, milyen szép bárányfelhő! Úgy néz ki, mint egy táncoló hajó!
A cseppek egyre többen és többen lettek, egyre szűkösebb lett a hely. A táncolás lökdösődéssé alakult, mindannyian próbáltak helyet találni. A nagy igyekezetben aztán az egyik cseppecske lepottyant... A többiek ijedten néztek utána, de az vidáman kiáltott fel:
– Juhé, repülök! Gyertek utánam, ez nagyon jó!
A kis vízcseppek erre egymás után sorban leugrottak, s langyos, nyári esőként hullottak a földre. Ott volt közöttük a mi kis barátunk, Csilicsepp is. Boldogan kiabált, nevetett, nagyon tetszett neki a zuhanás.
Az esőcseppek sorra földet értek. Volt, aki a virágokat locsolta meg, volt, aki a házakat vagy az embereket. Akadtak olyanok is, akik összegyűltek a földön, és pocsolyába tömörültek.
Csilicsepp egy patakba pottyant, és nyomban úszni kezdett. A többi vízcseppel együtt csobogtak kerteken, erdőkön keresztül, míg egy folyóhoz érkeztek. Csatlakoztak a folyó vízcseppjeihez, s így megerősödve gyorsabban haladtak tovább. Nagy utat tettek meg. Falvakat, városokat, országokat hagytak maguk mögött, hogy aztán a legnagyobb vízhez, a tengerhez érkezzenek.
– Úgy látszik, megérkeztünk, véget ért az utazás - sóhajtott Csilicsepp, de alig gondolta ezt végig, érezte, hogy egyre könnyebbé válik. A napocska ismét a magasba emelte, ahol társaival együtt újabb felhőt alkottak.
Az utazás folytatódott, most már a levegőben. A felhőt fújta, sodorta a szél, hajtotta a szárazföld felé, hogy ott újra lehulljon eső vagy hó formájában.
– Ugye te is találkoztál már Csilicseppel? Ő köszön rád, ha kinyitod a konyhában a vízcsapot. Integet, ha a folyóparton sétálsz, ha a tóban fürdesz, vagy a tengert csodálod. Ő az, aki a kezedre hullik, ha kiállsz az esőbe vagy a sűrű hóesésbe. S ő az, aki egy tavaszi hajnalon egy kék harangvirág szirmán üldögél.